A Magyar Vendéglátók Ipartestületének nyilatkozata a nagykanizsai nyitással kapcsolatban
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete véleménye szerint a nagykanizsai vendéglátóhely kinyitása nem jogszerű, nem támogatható. A vendéglátós kolléga elkeseredése emberileg érthető: a jelenlegi támogatások ebben a formában sajnos nem elegendőek a munkahelyek megtartására és a vendéglátó egységek fenntartására. A tulajdonosok kifogytak tartalékaikból, a bértámogatások - amelyek valamelyest segíthetnének - kifizetésével komoly gondok vannak, ezt szervezetünk is tapasztalja - tagjaink 90%-a a novemberi bértámogatást még nem kapta meg. Az MVI folyamatosan dolgozik javaslatok megfogalmazásával, egyeztet az illetékesekkel, támogatási kéréseinket rendszeresen eljuttatjuk a döntéshozókhoz. Bízunk abban, hogy teljesítik azokat és mielőbbi mentőövet, további támogatásokat nyújtanak szektorunknak. Szeretnénk minden vendéglátásban érintett kollégát óva inteni attól, hogy elégedetlenségük kinyilvánítására csatlakozzanak a fent említett kezdeményezéshez.
Magyar Közlöny - 2020.12.22.
A Magyar Közlönyben megjelent az egyes turisztikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 634/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet, amely tartalmazza a vendéglátó üzlettípusokat is.
Sörtörvény módosítás
Megjelent a Magyar Közlönyben a kereskedelmi törvény újabb módosítása a sörök értékesítésével kapcsolatban. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXL. törvény többek között az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
· „7/B. § (1) Sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: italt árusító vendéglátó üzlet)egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80%-a ugyanazon gyártótól származik.
· (2) Az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.
· (3) Sör csapon történő értékesítése esetén (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat abban az esetben tehető, ha az italt árusító vendéglátó üzlet biztosítja legalább egy olyan, kisüzemi sörfőzde (gyártó) által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését, amely kisüzemi sörfőzde felett kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó a Tpvt. szerinti közvetlen vagy közvetett irányítással nem rendelkezik, és amely nem folytat sörgyártásra irányuló együttműködést kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártóval.
· (4) A (3) bekezdés alapján eljáró italt árusító vendéglátó üzlet a kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését oly módon biztosítja, hogy – figyelembe véve a csapolt sörre vonatkozó beszerzéseinek egy naptári évre vetített átlagát − a kisüzemi sörfőzde által előállított sör az italt árusító vendéglátó üzlet által tárgyévben vagy alkalmi rendezvényen, csapon történő értékesítésre beszerzett összes sörmennyiség legalább 20%-át elérje.
A törvény által korábban érintett italfajták körét (sör, üdítőital és természetes ásványvíz) módosították, illetve bővítették, amelyek a következők: sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz)
A csapolt sörön kívül a fenti italok esetében a vendéglátó üzlet köteles termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani. A ”kizárólagos szerződéssel” rendelkező vendéglátóhelyeknek 2021. augusztus 1-jétől, az azzal nem rendelkezőknek pedig 2021. március 1-jétől kell alkalmazni ezt a szabályt.
A kisüzemi csapolt sör esetében pedig úgy módosították a törvényt, hogy annak nem az értékesítésre kerülő összes sörmennyiség, hanem az értékesítésre beszerzett összes sörmennyiség legalább 20%-át kell elérnie.
A jogszabály megfelelő értelmezéséhez hivatalosan kértük a GVH állásfoglalását, ahonnan előbb Cseresnyés Péter államtitkár úrhoz, majd pedig Rogán Antal miniszter úrhoz irányítottak bennünket. Bízunk benne, hogy a törvénymódosítás után választ fogunk kapni a kérdéseinkre.
A hivatkozott törvénymódosítás a mellékelt közlönyben található: TOVÁBB
Magyar Közlöny - 2020.11.13.
Megjelent a Magyar Közlönyben az elvitelre kínált ételek áfacsökkentését szabályozó kormányrendelet. Az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet alapján 5%-os áfakulcs érvényes az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és a helyben készített alkoholmentes italforgalomra 2020. november 14-től december 11-ig, illetve a "zárva tartás" meghosszabbítása esetén legkésőbb 2021. február 8-ig. A kedvezményes áfakulcs ugyanazon vendéglátóhelyeknél érvényesíthető (étkezőhelyi – éttermi, mozgó – vendéglátásban), ahol korábban a helyben fogyasztás esetén alkalmazhatták, illetve korlátozás hiányában alkalmazhatnák az 5%-os áfakulcsot. Ugyanakkor az 5%-kos áfakulcs a szállítási díjra nem alkalmazható, így az külön kezelendő.
A konkrét rendeleti szabályozást a "Tovább" gombra kattintva olvashatják: TOVÁBB
Magyar Közlöny - 2020.11.10.
Ellenőrzés:
A Magyar Honvédség bekapcsolódik a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtásába, ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét, valamint közreműködik a veszélyhelyzeti intézkedések betartásának ellenőrzésében és közterületi járőrszolgálatot lát el.
Az előírást megszegő üzemeltetőre 100.000,- Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedő bírságot szabhatnak ki, valamint a helyszínt legalább 1 napra, legfeljebb 1 évre bezárathatják. A bezárást nem alkalmazhatják oktatási intézménnyel szemben. A szankciók egy napon belül többször és együttesen is alkalmazhatóak. A bírság és a bezárás elkerülhető, ha a hely üzemeltetője, illetve a szervező, vagy ezek alkalmazottai a jogsértő személyt felszólították a távozásra és azt követően, hogy a jogsértő személy ennek nem tett eleget, értesíthetik a rendőrséget. Ha ezeket az intézkedéseket csak részben teszik meg, akkor azt figyelembe veszik a szankciók mértékének meghatározásánál. A bírságot kiszabó határozat ellen nem lehet fellebbezni és az erről szóló határozat véglegessé válásától (jogerőre emelkedésétől) számított 15 napon belül be kell fizetni a rendőrség által közölt számlaszámra.
A szabályszegőt minimum 5.000,- Ft-ra, maximum 500.000,- Ft-ra büntetik. A helyszíni bírság összege pedig 5.000,- Ft-tól 150.000,- Ft-ig terjed, ismételt elkövetésnél max. 200.000,- Ft lehet.
A közfeladatot ellátó szerv vagy személy kérheti a védekezéshez szükséges eszköz (pl. orvostechnikai eszköz, egyéni védőeszköz) Állami Egészségügyi Ellátó Központ általi beszerzését, ha saját maga igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tudná azt beszerezni.
Adó- és járulékkedvezmények:
2020. november hónapraegyes tevékenységi köröket tényleges főtevékenységként folytatóknak
– nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetniük a munkaviszonyban foglalkoztatottak után,
– mentesülnek az egy hónapra arányosan jutó rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól azzal, hogy 2020-ban további előleget már nem kell fizetniük;
– nem kell KIVA-t fizetniük a személyi jellegű kifizetések összege után.
Az érintett tevékenységi körök:
TEÁOR 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás
TEÁOR 5621 Rendezvényi étkeztetés
TEÁOR 5630 Italszolgáltatás
TEÁOR 5914 Filmvetítés
TEÁOR 8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
TEÁOR 8551 Sport és szabadidős képzés
TEÁOR 9001 Előadó-művészet
TEÁOR 9002 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
TEÁOR 9004 Művészeti létesítmények működtetése
TEÁOR 9102 Múzeumi tevékenység
TEÁOR 9104 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése
TEÁOR 9311 Sportlétesítmény működtetése
TEÁOR 9312 Sportegyesületi tevékenység
TEÁOR 9313 Testedzési szolgáltatás
TEÁOR 9319 Egyéb sporttevékenység
TEÁOR 9321 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység
TEÁOR 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
TEÁOR 9604 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (de csak ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.)
Tényleges főtevékenység: az a tevékenység, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak a rendelet hatálybalépését megelőző 6 hónapban (vagyis a májustól októberig terjedő időszakban) a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 %-a származott.
A fenti kedvezmények szabályai:
– a kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető a 2020.11.11. napon már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással nem szünteti meg 2020. november hónapban.
– a mentesség akkor jár, ha a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna és a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.
A kedvezmény nem automatikus, külön kérelmet kell rá benyújtani (még nem ismert hogy milyen formában: 08-as bevallásban, e-papíron, vagy külön nyomtatványon kell bejelenteni).
Más támogatásokkal együtt is igénybe vehető, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100 %-át.
A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.
Munkahely-megtartó bértámogatás:
A felsorolt tevékenységet főtevékenységként végzők 2020. november hónapra munkahely-megtartó bértámogatást is kaphatnak az alábbiak szerint.
A munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 %-ának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható, amennyiben
– a támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és
– a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.
A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz (Munkaügyi Központhoz) kell benyújtani, mely a támogatás odaítéléséről 8 munkanapon belül határozatban dönt.
Ez is igénybe vehető más támogatásokkal együtt, de csak addig, amíg az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100 %-át.
Erre is vonatkozik az iratok 10 évig történő megőrzési kötelezettsége.
Szálláshely-szolgáltatás támogatása
A tényleges főtevékenységként
TEÁOR 5510 Szállodai szolgáltatás
TEÁOR 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
TEÁOR 5530 Kempingszolgáltatás
TEÁOR 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás
tevékenységet végzők közül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020.11.08. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80 %-át.
Ennek feltétele, hogy
– a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020.11.08. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát 2020. november hónapban fenntartja,
– a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti, és
– a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak (2020.12.10-ig).
Ezen – EU szerződés 107.cikk (1) bekezdés szerinti állami támogatás – részletes szabályait külön kormányrendeletben fogják közzétenni, de akit érint, annak javasolt a 485/2020. (XI.10.) Kormányrendeletet részletesen megismerni, ebben szerepelnek a támogatás minősítésének kritériumai, illetve számításának pontos leírása.
Kiegészítés, magyarázat:
A rendelet szerint: "Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett." A 62/2011-es VM rendelet alapján ételnek minősül az alapanyagokból, illetve feldolgozott élelmiszerekből konyhatechnológiai műveletek vagy azok részműveletei útján készített, vagy közvetlen fogyasztásra kész élelmiszer, beleértve az italokat és a cukrászati készítményeket is.
KIK LETTEK A 2020. ÉVI GUNDEL-DÍJAZOTTAK?
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete 2020. szept. 23-án - Gundel Károly születésnapján - megtartotta hagyományos Kitüntetési Bizottsági ülését. A szakma idén 7. alkalommal döntött Gundel Károly-díjazott személyéről.
Az MVI megtartotta éves közgyűlését
2020. aug. 5-én sikeresen lezajlott az MVI közgyűlése.
A jelenlévő tagok egyhangúlag elfogadták a 2019. évi elnöki és pénzügyi beszámolót. Ez utóbbit a Felügyelő Bizottság 3 tagja felülvizsgálta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Szintén egyöntetűen elfogadta a közgyűlés a 2020. évi költségvetési- és cselekvési tervet is.
A 2020. évi cselekvési terv főbb pillérei:
- a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások enyhítését célzó javaslatok megfogalmazása, illetve ezzel összefüggésben a vendéglátó vállalkozások szakmai támogatása
- az ÁFA-szabályozás egyszerűsítése és a reprezentációt terhelő adók jelentős csökkentése – együttműködve a kormányzattal és az MTÜ-vel
- a borravalóval és a felszolgálási díjjal kapcsolatos jogszabályi változások tisztázása, valamint az MVI és a NAV közötti tárgyalások folytatása
- az MTÜ-vel való együttműködés a vendéglátás-fejlesztési stratégia kidolgozásában, az NTAK-hoz való csatlakozásban és a vendéglátóhelyek minősítésében, valamint egyéb témákban (pl. Íztérkép összeállítása, deregulációs javaslatok megfogalmazása, Kajla program, SZÉP kártya elfogadóhelyek népszerűsítése)
- az MVI továbbra is támogatja az MKIK turizmus-vendéglátás Ágazati Készségtanácsának munkáját, valamint részt vesz szakmai konferenciákon, versenyeken, illetve támogatja is azokat (pl. Chaine szakácsverseny, Közétkeztetési szakácsverseny, Gundel iskola versenye, Cukrász Ipartestület versenye)
- VIMOSZ-MVI konzorciumban az atipikus foglalkoztatás elősegítését célzó GINOP-projekt megkezdése (amennyiben a pályázatot megnyerjük), valamint a Gundel mentorprogram továbbvitele a megvalósítás felé
A közgyűlés döntött a Gundel Károly-díjra való meghirdetéséről is, melyre aug.10. -szept. 11-ig lehet mad küldeni a jelölésket. A jelölés felhívása itt a honlapon is olvasható aug. 10-től.
Az MVI aktualizálta a borravaló és a felszolgálási díj kezeléséről szóló tájékoztatóját - 2020.09.24.
A MVI fontosnak tartja, hogy az érdekképviseleti tevékenység mellett szakmai tájékoztató anyagokkal, állásfoglalásokkal is segítse a vendéglátó vállalkozások munkáját, illetve azok jogszabálykövető magatartását.
Az új társadalombiztosítási törvényhez kapcsolódó járulékszabályokra figyelemmel, az MVI aktualizálta a borravaló és a felszolgálási díj kezeléséről korábban készített tájékoztató anyagát. A hatályos szabályozás szerint a felszolgálási díj 2020. július 1-től járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után már nem a foglalkoztató fizet – a foglalkoztatott helyett – 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot, hanem a foglalkoztatott jövedelméből kell 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot levonni és megfizetni. Emellett július 1-jétől a fizetendő járulék alapjának a nettó (ÁFA nélküli) felszolgálási díjat kell tekinteni, nem a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek kifizetett összeget. A borravaló esetében pedig megszűnt a 15%-os nyugdíjjárulék önkéntes fizetésének lehetősége. Ugyanakkor az Szja tv. alapján a felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló továbbra is személyi jövedelemadó-mentes bevételnek minősül.
Mindezeken kívül bekerült a tájékoztatóba, hogyha a borravalót bankkártyás fizetés során a pincér külön üti be a POS terminálon lévő „TIP” gyűjtőre, akkor megvalósul a borravaló elkülönített kezelése, így a borravaló nem képezi a vállalkozás bevételét, és bizonylat-kiállítási kötelezettség sem kapcsolódik hozzá,továbbá a felszolgálók a vállalkozás belső szabályzatának megfelelően jutnak hozzá a borravalóhoz. Ugyanakkor a munkáltató által történő szétosztás esetén a borravaló már nem számít adómentes bevételnek, hanem munkabérként kezelendő, amely adó- és járulékköteles. Mindemellett az anyagban kiegészítésként szerepel továbbá az is, hogy a borravalóról kiállított pénzmozgás bizonylat vevőnek történő átadása nem kötelező.
Az aktualizált tájékoztató a tovább gombra kattintva olvasható: TOVÁBB
