Aktualitások az MVI életében

MVI BIZOTTSÁGOK TAGJAINK SZAKMAI HÍREK ALAPÍTVÁNYUNK RENDEZVÉNYEK KEDVEZMÉNYEK AZ MVI-VEL

Üdvözöljük a Magyar Vendéglátók Ipartestületének hivatalos honlapján!

székhely: 1138 Budapest, Párkány utca 46. fszt. 3.

iroda és levelezési cím: 1039 Budapest, Piroska utca 2.

e-mail: info@mvi.hu

tel.: 0620/500-6577

www.facebook.com/vendeglatok

Magyar Közlöny - 2020.11.13.

Megjelent a Magyar Közlönyben az elvitelre kínált ételek áfacsökkentését szabályozó kormányrendelet. Az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet alapján 5%-os áfakulcs érvényes az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és a helyben készített alkoholmentes italforgalomra 2020. november 14-től december 11-ig, illetve a "zárva tartás" meghosszabbítása esetén legkésőbb 2021. február 8-ig. A kedvezményes áfakulcs ugyanazon vendéglátóhelyeknél érvényesíthető (étkezőhelyi – éttermi, mozgó – vendéglátásban), ahol korábban a helyben fogyasztás esetén alkalmazhatták, illetve korlátozás hiányában alkalmazhatnák az 5%-os áfakulcsot. Ugyanakkor az 5%-kos áfakulcs a szállítási díjra nem alkalmazható, így az külön kezelendő.

A konkrét rendeleti szabályozást a "Tovább" gombra kattintva olvashatják: TOVÁBB

Magyar Közlöny - 2020.11.10.

A miniszterelnöki bejelentésnek megfelelően megjelent a Magyar Közlönyben a vendéglátóhelyek – előreláthatóan 30 napos, 2020. december 11-ig tartó – bezárásával kapcsolatos szabályokat tartalmazó kormányrendelet, ami itt olvasható:TOVÁBB

A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges. Igazolási formanyomtatvány itt: TOVÁBB

Az éttermek (vendéglátóhelyek) vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni.

A házhoz szállítás adminisztratív terheit a Kormány csökkenti, és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába.

Az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak. Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat.

A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok

3. § (1) Este 8 óra és reggel 5 óra között – e rendeletben meghatározott kivétellel – mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

a) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal,

b) munkavégzés céljából,

c) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre,

a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából és

d) a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló számára tartott

da) edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából,

db) edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából,

dc) edzés vagy sportrendezvény helyszínéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából

este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

(Ennek megfelelően munkavégzés esetén lehetőség van a kijárási tilalom alóli mentességre, de ezt okirattal igazolni kell. Ehhez a közbiztonságért felelős miniszter a Kormány hivatalos honlapján a mellékelt igazolást tette közzé, amely magában foglalja a minimálisan elvárt tartalmi követelményeket.)

Maszkviselési szabályok

1. § (1) szerint a hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles

h) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben

(a továbbiakban: vendéglátó üzlet)

ha) történő munkavégzés során,

hb) vendégként

orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje. Azt a személyt, aki a maszkot az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.

A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések

8. § (1) Vendéglátó üzletben

a) az ott foglalkoztatottak kivételével és

b) a (2) bekezdés szerinti kivétellel

tilos tartózkodni.

(2) Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett.

(Ennek megfelelően a tavaszi záráshoz hasonlóan megengedett az ételek, italok elvitelre történő értékesítése és házhoz szállítása.)

(3) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni

a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére,

b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,

c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,

d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.

A védelmi intézkedések betartatásáról a vendéglátó üzlet, üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

(A rendeletből sajnos nem derül ki egyértelműen, hogy az irodaházakban működő éttermek nyitva lehetnek-e vagy sem. Ennek tisztázására indokolt egy hivatalos állásfoglalást kérni.)

A házhoz szállítás adminisztratív terheinek csökkentéseként a veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység, illetve csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.

Az este 7 óra és reggel 5 óra közötti időben az üzleteknél előírt zárva tartási szabályok a vendéglátó üzletekre nem vonatkoznak.

Ellenőrzés:

A Magyar Honvédség bekapcsolódik a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtásába, ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét, valamint közreműködik a veszélyhelyzeti intézkedések betartásának ellenőrzésében és közterületi járőrszolgálatot lát el.

Az előírást megszegő üzemeltetőre 100.000,- Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedő bírságot szabhatnak ki, valamint a helyszínt legalább 1 napra, legfeljebb 1 évre bezárathatják. A bezárást nem alkalmazhatják oktatási intézménnyel szemben. A szankciók egy napon belül többször és együttesen is alkalmazhatóak. A bírság és a bezárás elkerülhető, ha a hely üzemeltetője, illetve a szervező, vagy ezek alkalmazottai a jogsértő személyt felszólították a távozásra és azt követően, hogy a jogsértő személy ennek nem tett eleget, értesíthetik a rendőrséget. Ha ezeket az intézkedéseket csak részben teszik meg, akkor azt figyelembe veszik a szankciók mértékének meghatározásánál. A bírságot kiszabó határozat ellen nem lehet fellebbezni és az erről szóló határozat véglegessé válásától (jogerőre emelkedésétől) számított 15 napon belül be kell fizetni a rendőrség által közölt számlaszámra.

A szabályszegőt minimum 5.000,- Ft-ra, maximum 500.000,- Ft-ra büntetik. A helyszíni bírság összege pedig 5.000,- Ft-tól 150.000,- Ft-ig terjed, ismételt elkövetésnél max. 200.000,- Ft lehet.

A közfeladatot ellátó szerv vagy személy kérheti a védekezéshez szükséges eszköz (pl. orvostechnikai eszköz, egyéni védőeszköz) Állami Egészségügyi Ellátó Központ általi beszerzését, ha saját maga igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tudná azt beszerezni.

Adó- és járulékkedvezmények:

2020. november hónapraegyes tevékenységi köröket tényleges főtevékenységként folytatóknak

– nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetniük a munkaviszonyban foglalkoztatottak után,

– mentesülnek az egy hónapra arányosan jutó rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól azzal, hogy 2020-ban további előleget már nem kell fizetniük;

– nem kell KIVA-t fizetniük a személyi jellegű kifizetések összege után.

Az érintett tevékenységi körök:

TEÁOR 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás

TEÁOR 5621 Rendezvényi étkeztetés

TEÁOR 5630 Italszolgáltatás

TEÁOR 5914 Filmvetítés

TEÁOR 8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

TEÁOR 8551 Sport és szabadidős képzés

TEÁOR 9001 Előadó-művészet

TEÁOR 9002 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység

TEÁOR 9004 Művészeti létesítmények működtetése

TEÁOR 9102 Múzeumi tevékenység

TEÁOR 9104 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése

TEÁOR 9311 Sportlétesítmény működtetése

TEÁOR 9312 Sportegyesületi tevékenység

TEÁOR 9313 Testedzési szolgáltatás

TEÁOR 9319 Egyéb sporttevékenység

TEÁOR 9321 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység

TEÁOR 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

TEÁOR 9604 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (de csak ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.)

Tényleges főtevékenység: az a tevékenység, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak a rendelet hatálybalépését megelőző 6 hónapban (vagyis a májustól októberig terjedő időszakban) a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 %-a származott.

A fenti kedvezmények szabályai:

– a kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető a 2020.11.11. napon már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással nem szünteti meg 2020. november hónapban.

– a mentesség akkor jár, ha a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna és a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

A kedvezmény nem automatikus, külön kérelmet kell rá benyújtani (még nem ismert hogy milyen formában: 08-as bevallásban, e-papíron, vagy külön nyomtatványon kell bejelenteni).

Más támogatásokkal együtt is igénybe vehető, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100 %-át.

A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.

Munkahely-megtartó bértámogatás:

A felsorolt tevékenységet főtevékenységként végzők 2020. november hónapra munkahely-megtartó bértámogatást is kaphatnak az alábbiak szerint.

A munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 %-ának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható, amennyiben

– a támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és

– a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.

A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz (Munkaügyi Központhoz) kell benyújtani, mely a támogatás odaítéléséről 8 munkanapon belül határozatban dönt.

Ez is igénybe vehető más támogatásokkal együtt, de csak addig, amíg az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100 %-át.

Erre is vonatkozik az iratok 10 évig történő megőrzési kötelezettsége.

Szálláshely-szolgáltatás támogatása

A tényleges főtevékenységként

TEÁOR 5510 Szállodai szolgáltatás

TEÁOR 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

TEÁOR 5530 Kempingszolgáltatás

TEÁOR 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás

tevékenységet végzők közül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020.11.08. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80 %-át.

Ennek feltétele, hogy

– a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020.11.08. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát 2020. november hónapban fenntartja,

– a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti, és

– a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak (2020.12.10-ig).

Ezen – EU szerződés 107.cikk (1) bekezdés szerinti állami támogatás – részletes szabályait külön kormányrendeletben fogják közzétenni, de akit érint, annak javasolt a 485/2020. (XI.10.) Kormányrendeletet részletesen megismerni, ebben szerepelnek a támogatás minősítésének kritériumai, illetve számításának pontos leírása.

Kiegészítés, magyarázat:

A rendelet szerint: "Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett." A 62/2011-es VM rendelet alapján ételnek minősül az alapanyagokból, illetve feldolgozott élelmiszerekből konyhatechnológiai műveletek vagy azok részműveletei útján készített, vagy közvetlen fogyasztásra kész élelmiszer, beleértve az italokat és a cukrászati készítményeket is.

2020.11.02-től szigorodnak a maszkviselési szabályok

A Magyar Közlönyben megjelent a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 468/2020. (X. 29.) Korm. rendelet, amely tartalmazza az Operatív Törzs által legutóbb bejelentett szigorításokat a maszkviseléssel kapcsolatban. A kormányrendelet szerint a vendéglátó üzletben vendégként tartózkodó személy az alábbi kivétellel köteles a jogszabályban meghatározott módon maszkot viselni.

A vendéglátó üzletben vendégként tartózkodó személy a vendéglátó üzlet asztalánál ülve, nem köteles maszkot viselni.

Ha a vendéglátó üzletben az ott megvásárolt étel, illetve ital elfogyasztása nem csak asztalnál ülve történhet, kizárólag az étel, illetve az ital elfogyasztásának időtartama alatt nem köteles a maszkot viselni.

MVI magyarázata a fentiek szerint: a vendégek az étterembe maszkban érkeznek, leülnek, levehetik a maszkot. Rendelnek, beszélgetnek, esznek, isznak, beszélgetnek, maszk nélkül. Ha felállnak az asztaltól (pl.el szeretnének menni mosdóba, vagy hazafelé indulnak), kötelesek felvenni a maszkot.Tehát mindenkinek arra kell ügyelnie, ha a vendégek nem ülnek az asztalnál, akkor mindenképpen maszkban legyenek.

Azt a személyt, aki a maszkot a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének alkalmazottja felszólítására sem viseli a jogszabályban meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a vendéglátó üzletet elhagyja.

Mindezek mellett az alkalmi vagy a rendszeres jellegű, nyilvános rendezvény helyszínén az alábbi kivételekkel mindenki köteles a jogszabályban meghatározott módon maszkot viselni.

Ha az alkalmi vagy a rendszeres jellegű, nyilvános rendezvény helyszínén ételt, illetve italt szolgálnak ki, a nyilvános rendezvény étel, illetve ital kiszolgálására kialakított helyiségében, kizárólag az étel, illetve az ital elfogyasztásának időtartama alatt nem kell a maszkot viselni.

Ha a rendezvényen élő előadás útján nyújtanak zeneszolgáltatást, a fellépőnek nem kell a maszkot viselnie.

Azt a személyt, aki a maszkot a rendezvény szervezője vagy a rendezvény helyszínének üzemeltetője, illetve a rendezvény szervezőjének vagy a rendezvény helyszínének üzemeltetőjének alkalmazottja vagy megbízottja felszólítására sem viseli a jogszabályban meghatározott módon, a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínének üzemeltetője köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a rendezvény helyszínét elhagyja.

A fent hivatkozott szabályok 2020. november 2-ától (hétfőtől) érvényesek.

A kormányrendelet a "Tovább" gombra kattintva olvasható. TOVÁBB

Tájékoztatás

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete tájékoztatásért fordult az Operatív Törzshöz a 2020. szeptember 16-i miniszterelnöki bejelentést követően közzétett kormányrendelet értelmezésével kapcsolatban, amelyre az alábbi válasz érkezett:

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük, hogy kérdésével ügyfélszolgálatunkhoz fordult! Ügyfélszolgálatunk feladatköre a járványhelyzetet érintő általános tájékoztatásra korlátozódik, a kiadott információk hivatalos állásfoglalásnak nem tekinthetők.

A 431/2020 kormányrendelet értelmében:

7. § (1) A vendéglátó üzletben 23.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - tilos tartózkodni.

(2) A vendéglátó üzletben 23.00 óra után 06.00 óráig az élelmiszer elvitelre történő megrendelése és átvétele, valamint a vételár megfizetése céljából és időtartamára megengedett a tartózkodás.

A lakodalom önmagában nem minősül zenés-táncos rendezvénynek.

Amennyiben a lakodalom vendéglátó üzletben kerül megrendezésre, abban az esetben 23.00 órakor véget kell érnie. Amennyiben nem vendéglátó üzletben kerül megrendezésre, akkor 23:00-kor nem kell elhagyni a helyszínt.

A továbbá ugyancsak a 431/2020 kormányrendelet értelmében:

1. § (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles

b) – a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzlet (a továbbiakban: vendéglátó üzlet) vendégei kivételével – az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során

Jelen jogszabály nem tesz különbséget a vendégek által látogatható én nem látogatható területek között, így a munkavállaló a munkavégzés teljes ideje alatt a vendéglátó egység teljes területén köteles maszkot hordani.

KIK LETTEK A 2020. ÉVI GUNDEL-DÍJAZOTTAK?

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete 2020. szept. 23-án - Gundel Károly születésnapján - megtartotta hagyományos Kitüntetési Bizottsági ülését. A szakma idén 7. alkalommal döntött Gundel Károly-díjazott személyéről.

A Kitüntetési Bizottság 19 tagja 15 jelölt közül választotta ki azt a személyt, akit a méltónak talált a „szakma Kossuth-díjára”. A Kitüntetési Bizottság a 2020. évi Gundel Károly-díjat dr. Csizmadia Lászlónak, a BGE KVIK nyugalmazott főigazgatójának és Molnár Attilának, az Arany Kaviár Étterem tulajdonosának ítélte oda.

A díjazottakról:

dr. Csizmadia László

BGF KVIK nyugalmazott főigazgatója. Jogi végzettsége után megszerezte a szakács, felszolgáló, portás szakmai képesítéseket is. A HungarHotels egri Önelszámoló igazgatói székét váltotta fel 1968-ban a főiskola elődintézményének docensi székéért. Kezdetben a Vendéglátás Szervezése Tanszéken tanszék hallgatóit képezte, majd főiskolai tanárként átvette 1995-ben az Idegenforgalmi Tanszék, valamint a Vendéglátó és Idegenforgalmi Intézet vezetését. Nagy szerepet vállalt a főiskola eurokonform idegenforgalmi tanterveinek kidolgozásában és magyar, német, angol nyelven való bevezetésében, valamint a főiskola nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében is. Jelenleg is több társadalmi és szakmai szervezet tagja. A BGE Arany Pecsétgyűrű kitüntetés birtokosa.

Molnár Attila

A gasztronómiai megújulás és fejlődés kiemelkedő hazai „nagykövete”, a ’fine dining’ elkötelezett híve. Nagy hangsúlyt fektet a vendéglátást tanuló fiatalok oktatására és karrierjének elindítására. Vendéglátós dinasztia sarja, a Jakabffy-iskola egyik „tagja”. Étterme, az Arany Kaviár 2005 és 2020 között - 3 év kivételével - minden évben elnyerte a Dining Guide „Magyarország Legjobb 10 Étterme” díját. 2001 óta minden évben magáénak mondhatja a „Best of Budapest” „Legjobb Orosz Étterem” titulusát. 2011-ben az étterem tulajdonosai (Nyíri Szásával) megkapták a „Best of Budapest” „Év Éttermesei”-nek járó különdíjat. 2012-ben az MVI tagsága az „Év Vendéglőse” díjat adományozta munkája elismeréseként. Étterme 2007 óta szerepel a Michelin Guide ajánlotta vendéglátóhelyek között. 2019-ben „Az Év borlapja”, 2020-ban „Az év éttermi szervize” díjat kapta a TOP10 Étterem Magyarország Dining Guide-tól. A Gaullt Millau 1 szakács sapka díját 2010, 2011 és 2012-ben is megítélték részükre. Nevéhez fűződik az „Arany Kaviár Gourmet Selection” a magyarországi kaviár, illetve tokhal forgalmazása. Társtulajdonos az Accent Hotel Managementben, tulajdonos, üzletvezető és alapító a MoszkvaTér orosz bisztróban. A Pannon Gasztronómiai Akadémia alapító és elnökségi tagja, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia alelnöke, tagja a Magyar Vendéglátók Ipartestületének és a Chaine des Rotisseurs Egyesületnek.

A Gundel-díj idei ünnepélyes átadása a kialakult járványhelyzet miatt elmarad, arra a jövő évben megrendezendő MVI Gálaebéden kerül majd sor.

2020. 09.18-án a Magyar Közlönyben megjelent rendelet:

A járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet 1. § alapján a hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles a vendéglátó üzlet vendégei kivételével az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

A zenés, táncos rendezvények megtartására és a vendéglátó üzletek nyitva tartására vonatkozó külön rendelkezések a következők:

A hivatkozott Korm. rendelet 6.§ (1) alapján a zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerinti zenés, táncos rendezvény (a továbbiakban: rendezvény) – függetlenül annak nyilvános vagy nem nyilvános, valamint alkalmi vagy rendszeres jellegétől – abban az esetben tartható meg, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma – beleértve az ott foglalkoztatott személyeket – egy időben nem haladja meg az 500 főt. (2) A rendezvény helyszínén – az ott foglalkoztatottak kivételével – 23.00 óra után 06.00 óráig tilos tartózkodni.

7.§ (1) A vendéglátó üzletben 23.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tilos tartózkodni.

A fenti szabályok 2020. szeptember 21-től (hétfőtől) hatályosak!

Az MVI megtartotta éves közgyűlését

2020. aug. 5-én sikeresen lezajlott az MVI közgyűlése.

A jelenlévő tagok egyhangúlag elfogadták a 2019. évi elnöki és pénzügyi beszámolót. Ez utóbbit a Felügyelő Bizottság 3 tagja felülvizsgálta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Szintén egyöntetűen elfogadta a közgyűlés a 2020. évi költségvetési- és cselekvési tervet is.

A 2020. évi cselekvési terv főbb pillérei:

a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások enyhítését célzó javaslatok megfogalmazása, illetve ezzel összefüggésben a vendéglátó vállalkozások szakmai támogatása
az ÁFA-szabályozás egyszerűsítése és a reprezentációt terhelő adók jelentős csökkentése – együttműködve a kormányzattal és az MTÜ-vel
a borravalóval és a felszolgálási díjjal kapcsolatos jogszabályi változások tisztázása, valamint az MVI és a NAV közötti tárgyalások folytatása
az MTÜ-vel való együttműködés a vendéglátás-fejlesztési stratégia kidolgozásában, az NTAK-hoz való csatlakozásban és a vendéglátóhelyek minősítésében, valamint egyéb témákban (pl. Íztérkép összeállítása, deregulációs javaslatok megfogalmazása, Kajla program, SZÉP kártya elfogadóhelyek népszerűsítése)
az MVI továbbra is támogatja az MKIK turizmus-vendéglátás Ágazati Készségtanácsának munkáját, valamint részt vesz szakmai konferenciákon, versenyeken, illetve támogatja is azokat (pl. Chaine szakácsverseny, Közétkeztetési szakácsverseny, Gundel iskola versenye, Cukrász Ipartestület versenye)
VIMOSZ-MVI konzorciumban az atipikus foglalkoztatás elősegítését célzó GINOP-projekt megkezdése (amennyiben a pályázatot megnyerjük), valamint a Gundel mentorprogram továbbvitele a megvalósítás felé

A közgyűlés döntött a Gundel Károly-díjra való meghirdetéséről is, melyre aug.10. -szept. 11-ig lehet mad küldeni a jelölésket. A jelölés felhívása itt a honlapon is olvasható aug. 10-től.

Tájékoztatás sör, üdítőital, ásványvíz értékesítésére vonatkozóan

Megjelent a Magyar Közlönyben a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény, amelyben szerepel többek között az elektronikus fizetés lehetőségének biztosítása 2021. január 1-jétől, a sörre, üdítőitalra és ásványvízre vonatkozó értékesítés szabályai, valamint a KATA-s szigorítások is.

A törvény hatálybalépését megelőzően az italok értékesítésére megkötött, az új szabályozásba ütköző kizárólagos szerződések 2021. augusztus 1-jén hatályukat vesztik.

Az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítőital és természetes ásványvíz értékesítése esetén terméktípusonként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.

A kizárólagos szerződéssel rendelkező vendéglátóhelyeknek 2021. augusztus 1-jétől, az azzal nem rendelkezőknek pedig 2020. szeptember 1-jétől kell alkalmazni ezt a szabályt.

A részletszabályok a "tovább" gombra kattintva olvashatók: TOVÁBB

A sör törvény változásai a "tovább" gombra kattintva olvashatók: TOVÁBB

Az MVI aktualizálta a borravaló és a felszolgálási díj kezeléséről szóló tájékoztatóját - 2020.09.24.

A MVI fontosnak tartja, hogy az érdekképviseleti tevékenység mellett szakmai tájékoztató anyagokkal, állásfoglalásokkal is segítse a vendéglátó vállalkozások munkáját, illetve azok jogszabálykövető magatartását.

Az új társadalombiztosítási törvényhez kapcsolódó járulékszabályokra figyelemmel, az MVI aktualizálta a borravaló és a felszolgálási díj kezeléséről korábban készített tájékoztató anyagát. A hatályos szabályozás szerint a felszolgálási díj 2020. július 1-től járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után már nem a foglalkoztató fizet – a foglalkoztatott helyett – 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot, hanem a foglalkoztatott jövedelméből kell 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot levonni és megfizetni. Emellett július 1-jétől a fizetendő járulék alapjának a nettó (ÁFA nélküli) felszolgálási díjat kell tekinteni, nem a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek kifizetett összeget. A borravaló esetében pedig megszűnt a 15%-os nyugdíjjárulék önkéntes fizetésének lehetősége. Ugyanakkor az Szja tv. alapján a felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló továbbra is személyi jövedelemadó-mentes bevételnek minősül.

Mindezeken kívül bekerült a tájékoztatóba, hogyha a borravalót bankkártyás fizetés során a pincér külön üti be a POS terminálon lévő „TIP” gyűjtőre, akkor megvalósul a borravaló elkülönített kezelése, így a borravaló nem képezi a vállalkozás bevételét, és bizonylat-kiállítási kötelezettség sem kapcsolódik hozzá,továbbá a felszolgálók a vállalkozás belső szabályzatának megfelelően jutnak hozzá a borravalóhoz. Ugyanakkor a munkáltató által történő szétosztás esetén a borravaló már nem számít adómentes bevételnek, hanem munkabérként kezelendő, amely adó- és járulékköteles. Mindemellett az anyagban kiegészítésként szerepel továbbá az is, hogy a borravalóról kiállított pénzmozgás bizonylat vevőnek történő átadása nem kötelező.

Az aktualizált tájékoztató a tovább gombra kattintva olvasható: TOVÁBB

Az MVI statisztikai helyzetjelentése a vendéglátásról

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) 2016 óta minden évben közzéteszi statisztikai helyzetjelentését a vendéglátásról. A 2019-es évről szóló helyzetjelentést ismételten Zerényi Károly, az MVI képviselő-testületi tagja állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával. A helyzetjelentés alapvetően a KSH által közzétett statisztikai adatokat dolgozza fel, amelyből megismerhető a vendéglátás ágazat 2019-es teljesítménye, így többek között a vendéglátó hálózat jellemzői, a folyó és változatlan áras forgalom alakulása, a foglalkoztatási és átlagkereseti adatok, valamint európai összehasonlításban a vendéglátásra és a szálláshely-szolgáltatásra érvényes ÁFA-kulcsok is.

A 2019-es adatok alapján a vendéglátóhelyek száma 2018-hoz képest lényegében nem változott (összesen 51 ezer üzlet, 45 ezer kereskedelmi és 6 ezer munkahelyi), viszont az üzletek forgalma (1466 milliárd Ft) folyó áron több mint 14%-kal, változatlan áron pedig 7%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A vendéglátásban a fogyasztói árak 6,7%-kal nőttek, miközben azok nemzetgazdasági szinten csak 3,4%-kal emelkedtek 2019-ben.

A turizmusban foglalkoztatottak számát tekintve (több mint 400 ezer fő) minden harmadik ember a vendéglátásban dolgozik. A vendéglátás területén alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 219 ezer Ft (nettó 146 ezer Ft) volt 2019-ben, amely 12,4%-kal több az előző évhez képest. Ugyanakkor a vendéglátásban dolgozók keresete továbbra is az egyik legalacsonyabb, a nemzetgazdasági átlag kb. 60%-át teszi ki. A munkaerőhiány szempontjából a vendéglátásban és a szálláshely-szolgáltatásban az üres álláshelyek aránya 2,2%-os volt 2019 végén, amely szinte megegyezik a nemzetgazdasági átlaggal (2,3%).

2018. január 1-jétől az étkezőhelyi (éttermi, mozgó) vendéglátásban az étel- és a helyben készített alkoholmentes italforgalomra 5%-os ÁFA-kulcs érvényes. Emellett turizmusfejlesztési hozzájárulásként további 4%-ot kell fizetniük az érintett vendéglátóhelyeknek. A vendéglátás egy részére vonatkozó 5%-os ÁFA-kulcs európai összehasonlításban Románia és Ausztria (ideiglenesen 5%) mellett a második legalacsonyabb, ennél csak Luxemburgban alacsonyabb az ÁFA (3%). Ugyanakkor a kedvezményes ÁFA-kulcsot alkalmazó országokban jellemzően valamennyi vendéglátó szolgáltatás (kivéve az alkoholos italokat) a kedvezményes adómérték alá van sorolva, továbbá nem tesznek különbséget a helyben fogyasztás és az elvitelre történő értékesítés között.

A vendéglátásról szóló legújabb (2019-es adatokat is tartalmazó) statisztikai helyzetjelentés a "tovább" gombra kattintva érhető el: TOVÁBB

Biztonságos Vendégvárás

A Turizmusonline aktuális kiadványa minden vendéglátásban dolgozó szakembernek segítséget nyújt a biztonságos vendégvárás, vendéglátás kérdésében ebben a mostani, rendkívül nehéz helyzetben.

Az újság a "tovább" gombra kattintva tölthető le: